Nyugati Hírlevél

250. szám
2020. június 1.


CZÓBEL ERNŐ LEVELEI

      Várj reám, s én megjövök: Dr. Czóbel Ernő levelei családjának Szibériából, a gulagról
      Szimonov Várj reám című versének megzenésített változata sokak számára ismerős. (Zeneszerzője Negrelli Henrik). Darvas Iván a verset Lányi Sarolta fordításában énekelte.
      
      Lányi Sarolta (1891–1975) költő és műfordító a saját és családja sorsát is megtalálta a verssorokban, hiszen 11 évig élt elszakítva férjétől, Dr. Czóbel Ernőtől, és sokáig egyetlen gyermekétől, Czóbel Annától is. Ígéretes költői pályáját – már 21 évesen megjelent első verseskötete - hagyta ott férjéért, Czóbel Ernőért – sírig tartó szerelméért, akivel 1915-ben kötöttek házasságot Budapesten, és akit 1922-ben követett az orosz emigrációba, ahol összesen 24 évet töltött el.
      
      Dr. Czóbel Ernő (1886–1953) irodalomtörténész, Marx-kutató, tanár. Öt testvére közül a legismertebb bátyja, Czóbel Béla festőművész volt. A Tanácsköztársaság idején annak bécsi követségét vezette. Bukása után hazai börtönökbe került, majd 1922-ben fogolycsere során a Szovjetunióba került. Felesége és lánya is követte őt az emigrációba. A sztálini rezsim koholt vádak alapján 1936-ban börtönbe, majd a gulagra száműzte, Szibériába. Családja igyekezett megkönnyíteni sorsát, levelekkel, időnként csomagokkal. A levelek tartották bennük a hitet, hogy újra találkozhatnak.
      
      Az első, fennmaradt levél 1939-ből származik, az utolsó 1947. szeptember 26-án íródott. 1941-ben csak néhány, míg az 1942-es esztendőbe egy levél sem keletkezett. Sok levél elkallódott, de a kilenc év „levél-termése” ennek ellenére bőségesnek nevezhető.
      Czóbel Anna, akinek a hagyatékából a levelek előkerültek, mindössze 4 éves volt, amikor szüleivel a Szovjetunióba került. Ott végezte iskoláit, s szerzett diplomát filmoperatőrként. A leveleket a cenzúra miatt oroszul kellett írni. Ő fordította magyarra és gépelte le azokat, az 1970-es években.
      A gulagról a Czóbel-családban soha, senki nem beszélt. Czóbel Anna élete utolsó hónapjaiban említette meg, hogy semmi nem fontos abból, ami utána hátra marad, csak ez a levelezés.
      
      Az első 40 oldal olvasható alább a 2015-ben a Kossuth Kiadónál megjelent könyvből
      1939-1940 közötti levelezés:
      https://books.google.hu/books?id=cn7kCgAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
      
      De a történet 1946- ig játszódik .
      Szerkesztette Szádvári Lidia . Kossuth Kiadó: ISBN 9630983060, 9789630983068

© Nyugati Hírlevél - 2020