252. szám
2020. augusztus 1.

FEJŐS ZOLTÁN

Amerikai magyar műtermi fényképészek az 1880-as évektől a második világháborúig (Budapest : Néprajzi Múzeum, 2020).

Fejős Zoltán etnográfus, a néprajztudományok kandidátusa, évtizedek óta foglalkozik – többek között – az amerikai magyarság történetének legkülönfélébb aspektusaival.       Legfrissebb műve az Amerikába vándorolt magyarok között működött fényképészmestereknek állít emléket. Az Újvilágba került hivatásos fényképészeket veszi számba, közöttük olyanokat is, akik már az új hazában sajátították el a mesterséget. A kötet a szerző által 2004-ben indított KépTár sorozat 5. darabja, a Néprajzi Múzeum kiadásában jelent meg.       A kiadvány előszavát részletes és alapos tanulmány követi: a szerző összefoglalja mindazt, amit kutatásai során sikerült fellelnie a téma előzményeiről, társadalomtörténeti vonatkozásairól, a fotóhasználatról és a fényképezési szokásokról. Kitér a vándorfotográfusokra, akik a helyszínen – munkahelyeken, vidéki településeken – örökítették meg egy-egy közösség életének mozzanatait. A tanulmány számos képpel szemlélteti a leírtakat. Az illusztrációk között nagyméretű panorámakép, tablókép, s annak egy speciális válfaja, a kollázs jellegű tabló is látható. Az utóbbira példa az 1935-ben megtervezett, 58 portrét tartalmazó, Az Öreg Amerikai Magyarok Californiai Családfája. A szerző álfényképészekről is említést tesz, akik visszaéltek a hivatásos fotográfusok nevével, ezáltal rontva hitelüket. Kiemeli a sajtófotók jelentőségét, hiszen szép számmal vannak olyanok közöttük, amelyek csak a lapok hasábjain maradtak fenn, eredeti példányuk ismeretlen. Négy stúdiót külön bemutat: Beldegreen – New York City, Kovács Studio – Bridgeport, Mike Kállay – New Brunswick, Biro Ferenc és a Biro Studio – South Bethlehem. Beldegreen Gusztáv munkái között egy érdekes megoldású családfát láthatunk, amelyet a mester szüleinek ötvenéves házassági évfordulójára készített 1931-ben. A családfa jelenleg a dédunoka tulajdonában van.       Az Adattár – Névlexikon és műhelykataszter – mintegy száz fotográfus legfontosabb adatait tartalmazza (születési és halálozási adatok, a műterem neve és címe stb.) betűrendben, portrékkal, arcképes hirdetésekkel. A szerző forrásai elsősorban a korabeli amerikai magyar lapok, alkalmi kiadványok, amerikai fotótörténeti adattárak, városi névjegyzékek voltak, de értékes adatokhoz és fényképekhez jutott az Egyesült Államokban, illetve Magyarországon végzett terepmunkái révén is.       A 60. oldaltól kezdődő Katalógus 120 fényképet közöl.       A mintegy 150 oldalas könyv célját Fejős Zoltán szavaival idézzük: „Ez a kötet csak úttörés. Fő célja, hogy hozzáférhetővé tegye azt a hazai közgyűjteményekbe véletlenszerűen bekerült képanyagot, amely az Egyesült Államokban 1945 előtt működött magyar fényképészektől származik. [...] Mindez a sok tízezernyi valaha létezett képnek csupán hírmondója, az egykori fényképészmestereknek állított szerény emlék, de mégis több, mint ami ebből a fotótörténeti hagyatékból Magyarországon valaha is megismerhetővé vált.”       A könyv jelentősége abban áll, hogy az amerikai magyarság életének, mindennapjainak olyan területét dolgozza föl, amelyről ilyen részletes, alapkutatás jellegű számadás még egyáltalán nem készült, ezért is tekinthetjük hézagpótló összegzésnek. A könyv fontos üzenete, hogy a magyar fotográfia történetében „...a méltánytalanul elfeledett [amerikai magyar] stúdiófotográfusok, hivatásos fényképészek munkásságát is számon kell tartanunk.”       A könyvet angol nyelvű rezümé zárja, amelynek egy részletét a Vasvary Collection közli.

Korász Mária http://vasvary.sk-szeged.hu/newsletter/20jun/tartalom.html

© Nyugati Hírlevél - 2020