ERDÉLYI MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN 2020

253. szám
2020. szeptember 1.

      1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került. Fontos fordulópontot jelentett az erdélyi magyarok migrációja tekintetében az 1992-es, 2002-es és 2011-es népszámlálások, ahol a kérdés az erdélyi magyarok fogyásának kontextusában értelmeződött. A fenti tematizációk mellett jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálta az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt.
      Az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amely arról beszél, hogy fordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái, mind többen és többen választanak Magyarországnál távolabbi országot a megélhetésre, illetve növekedni látszik azok száma is, akik távolabbi országokba iratkoznak egyetemre, vagy vállalnak ideiglenesen munkát. Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében elég magas.
      A kutatás részleteiről:


      https://balvanyos.org/erdelyi-magyarok-a-nagyvilagban-2020/