Nyugati Hírlevél

260. szám
2021. április 1.


ELHUNYT KESZT PÉTER
ITAMÁR JÁOZ-KESZT, IZRAELI KÖLTŐ

      Február 11-én, életének 87. évében elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő, műfordító, aki Tel-Avivban élt.
      
      
      1934-ben született Szarvason, családjával 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1951-ben alijázott Izraelbe. Irodalmat, Bibliát és hébert tanult a Tel Aviv-i Egyetemen, majd az Eked kiadót vezette, az azonos című folyóiratot szerkeszette. Költészetén kívül számos prózakötetet, köztük egy önéletrajzi ihletésű trilógiát adott közre.
      
      Az 1951-ben, 17 évesen kivándorolt szarvasi Keszt Péter a vészkorszak és az alija nyomán sem tudta végleg eltávolítani magától anyanyelvét, ha héberül folytatta is később irodalmi tevékenységét. Számos kisebb publikáció (köztük egy Radnóti-válogatás, majd A magyarországi zsidó költészet antológiája) után kezdett hozzá utóbb grandiózusnak bizonyuló vállalkozásához: a Cvi Haplaot – Csodaszarvas-antológiához, mely Jáoz-Keszt által válogatott, fordított, saját, tel-avivi kiadójánál, az Eked-nél megjelentetett kétnyelvű (magyar-héber) gyűjteménye a magyar költészetnek Balassi Bálinttól Nemes Nagy Ágnesig. Az első kötet A magyar költészet kincsesháza, a második, Illyés Gyulától Csoóri Sándoron át Kántor Péterig a Mai magyar költők antológiája, a harmadik, a Szól a kakas már-tól Székely Magdáig és az izraeli magyar nyelvű költőkig a Zsidó sors a magyar költészetben címet viseli.
      Ilyen teljességű válogatás nemigen látott másutt napvilágot a magyar költészetből. Anyanyelve, bár érzelmileg eltávolodott Magyarországról, visszakívánkozott a feledésből, és ő a lehető legkreatívabb módon igyekezett használni tudását. Ha már magyarul írni nem tudott, és nem akart, választott nyelvére ültette át a magyar költészet színe-javát. Kölcsey Himnusza héberül is a megszólalásig követi a magyar hangsúlyt, s a héberbe átszivárgó magyar kifejezések a felejtésre való képtelenség jelképei.
      Héberül írt versekkel és héberre fordított magyar költészettel próbálta megtölteni azt az űrt, mely a 20. század kirekesztettjeinek adatott.
      Magyarul két verseskötet jelent meg fordításban.
      Részlet Szántó Gábor írásából
      
      https://www.szombat.org/kultura-muveszetek/bucsu-itamar-jaoz-keszttol

© Nyugati Hírlevél - 2021