KINCSEK BUDAPESTRŐL

140. szám
2010. október 1.

KINCSEK BUDAPESTRŐL

      Az évad kezdete Nyugat-Európában a magyarok jelenlététől „hangos": a londoni Royal Academy of Arts (Királyi Művészeti Akadémia) a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria kincseiből válogatott kiállítást mutatja be, a párizsi Jeu de Paume nevű kiállítóhely pedig az egyik leghíresebb magyar származású fotográfusnak, André Kertésznek szentel retrospektív tárlatot.


      Több vezető angol napilap szeptember 24-i, hétvégi számában elragadtatott kritikát közöl a Kincsek Budapestről - Európai remekművek Leonardótól Schieléig című, a londoni Királyi Művészeti Akadémián látható kiállításról. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított tárlat december 12-ig vendégeskedik Londonban.

      Kétszáz meglepetés a címe a The Financial Times hétvégi számában megjelent méltató kritikának. A cikket a kiállításon látható Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című Csontváry-festmény illusztrálja.
      A szerző, Jackie Wullschlager szerint „már két évtized eltelt a rendszerváltás óta, de Közép-Európa vezető múzeumaiban még mindig Csipkerózsika álmukat alusszák a nagy európai mesterek alkotásai, amelyek a nyugat-európai nagyközönség számára 1939 óta nem voltak láthatók. (...) Egy olyan globálisan összekapcsolt művészeti világban, amelyben az ismert alkotások reprodukciói dominálnak, ez a válogatás friss és izgalmas perspektívát kínál".
      A The Times kulturális melléklete ezt a kiállítást rangsorolta az első helyre, és emlékeztetett rá: „mára a feledés homályába vész, hogy a kommunizmus előtt Magyarország egyike volt Európa leggazdagabb és a kultúrára legtöbbet adó országainak".
      A The Guardian című napilap a legmagasabb osztályzattal, öt csillaggal értékelte a Kincsek Budapestről című kiállítást. „Sohasem láttam még ilyen harmonikus ívű, nagyvonalú kiállítást, melyet ugyanazon ország múzeumai bocsátottak a Royal Academy of Arts rendelkezésére" - állapítja meg Jonathan Jones.
      A szerző összehasonlításképpen megemlítette, hogy Oroszország, Dánia és az Egyesült Államok múzeumainak anyagai is jártak Londonban, ám például hat évvel ezelőtt az Ermitázs a Nagy Katalin cárnő kincsei című tárlatára egyetlen mestermunka sem érkezett, szemben a budapesti Szépművészeti Múzeummal, amely gyűjteményének krémjét küldte el, köztük Leonardo da Vinci, Delacroix, Velázquez, Rubens, Goya, Veronese munkáit.
      „A tárlat kincsesbánya, teli meglepetésekkel. Néhány itáliai festő reneszánsz kori varázslatos munkája mellett láthatnak a látogatók még magyar templomokból kölcsönvett, fából faragott szentek szobrait, melyek tovább gazdagítják az öreg kontinens képzőművészeti örökségét. Magyar szemszögből is vizsgálva az európai művészet új értelmet nyer" - foglalta össze cikkében a The Guardian.
      A szeptember 25-i, vasárnapi The Sunday Times is hatalmas cikket közölt a tárlatról. Januszczak Waldemar, a vitriolos tollú kritikus már írása címében is azt jósolta, hogy Budapest felbecsülhetetlen értékű műkincsei kasszasikert jelentenek a Királyi Művészeti Akadémiának az őszi szezonban. Ezek mellett cikkek jelentek meg a magyar képzőművészeti kiállításról többek között a Metro, a Daily Telegraph, a The Observer, az Art Daily, a This is London, a Time Out és a The London Evening Standard című lapban is.