MILYEN LEGYEN A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE

6. szám
2023. augusztus 16.

      Az 1999 évi küldött gyűlés után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Magyarok Világszövetsége reformra, átszervezésre szorul. Ezt a folyamatot volt hivatva elindítani a három régió elnök felhívása, (Dobos László, Kurucz Gyula, Papp László) amelyet a három régióban több száz-személynek küldték el hozzászólásra. Ebben kifejezték azt az igényt, hogy: "A 2000-ik esztendőben kerül sor az MVSZ tisztújító küldött gyűlésére. Ennek kapcsán szükségét érezzük annak, hogy minél több felelős és jeles magyar személyiség nyilvánítson véleményt a Magyarok Világszövetsége megújulásáról."

      A levélre, amelyet az MVSZ aktív és passzív tagjai mellett nem-tag közéleti és egyesületi vezetők is megkapták Magyarországon, a Kárpát-medence országaiban és Nyugaton, számos érdemi és értékes gondolatokat tartalmazó válasz érkezett a megadott augusztus 20-i határidő előtt. Azóta még több hozzászólás érkezett, összesen az Anyaországból 8, a Kárpát-medencéből 12, Nyugatról 26. Ezek összegezése következik.
      A hozzászólók általában a következő témákra tértek ki: az MVSZ munkájának, működésének kritikája, a kívánt cél és szerepkör megjelölése, a mindenkori magyar állam és kormány felelőssége az MVSZ-el szemben, a szervezeti felépítés, tagság, és egyéb javaslatok

      Mik a hibák?

      A kritikai megjegyzések főleg olyanoktól érkeztek, akik a Világszövetség mostani felépítésével, vezetésével vagy munkájával elégedetlenek. Voltak, akik azt jelezték, hogy nem találják meg a helyüket a jelenlegi MVSZ keretei között. "Ha nem sikerül (a Világszövetséget) élettel megtölteni és vonzóvá tenni a fiatalabb nemzedék számára, akkor létezésének semmi gyakorlati értelme nincs"-tapint rá a talán legfontosabb szempontra egy amerikai levél az ottani magyar szervezés egyik régi jeles vezetőjétől. Ugyanígy hiányolja a "generáció váltás felismerésének hiányát" és szorgalmazza "a fiatalok bevonását az MVSZ vezetésébe" egy olyan közéleti vezető, aki nem tagja a Világszövetségnek. :"Ahol tehetségek rejlenek (azokat) inkább kiaknázni, elismerni, felhasználni kellene, mintsem kitaszítani." Persze könnyebb ezt az igényt kifejezni, mint megvalósítani, hiszen "az aktivizálható tagság, mivel különböző kultúrkörnyezetekben él, gondolkodásában, elképzeléseiben, ideálformálásában nem áll összhangban egymással - azok a régi vonzalmak, amelyekre hajdan a Világszövetség épült és amelyek összetartották, napjainkra vagy egészen mássá alakultak, vagy eltűntek szinte nyomtalanul". A levél írója Márai sötét jóslatát idézve azzal fenyeget, hogy "Ha az összmagyarság nem kezd el munkálkodni önmaga és kultúrája fennmaradásáért, könnyen az aztékok sorsára juthat".

      A Világszövetség egyik legrégibb amerikai tagja keserű véleményét így foglalja össze: "Nem titkolhatom el, hogy ami lett belőle mélységes csalódást jelent számomra. A mai MVSZ olyan, mint a kutya, mely megkergülve saját farkát harapdálja." Mások azt sérelmezik, hogy a mai MVSZ szellemisége nem befogadó, hanem egyoldalú szellemiségű, kirekesztő. Ezt bizonyos mértékig az egész magyar közéletre jellemzőnek tartják. "A sikertelenség fő forrása ,hogy népünknek történelme folyamán soha sem volt alkalma a demokrácia alapelveinek elsajátítására. A (mostani) szervezkedés jelszava alatt.. semmi más érdemi nem húzódik meg, mint állampolgárok közötti különbségtétel." A gyűlölködés szellemétől kell megszabadulni, mert "mindaddig, amíg ez be nem következik, a Világszövetség megújulásának a gondolata sajnálatosan az álmok birodalmába tartozik". Más azt panaszolja, hogy "nincs igény arra, hogy a zsidó közösség tehetséges fiai aktívan tevékenykedhessenek".

      "Nem hiszek az olyan Világszövetségben, amelyben a hatalomvágy és a rendszeresen felújuló iszapbírkózások dominálnak" foglalja össze véleményét az MVSZ szervezetében régebben igen aktív, de a látottak alapján kiábrándult tag. Ennek ellenére reménykedik "Olyan Világszövetség kiemelkedésében, ...amelyet elsősorban a szolgálat és szolgáltatás szellemisége jellemez". Hozzáteszi, hogy "Hiszek ugyanakkor abban, hogy a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek érdekvédelme képezi a Világszövetség legfontosabb feladatát... a nyelvi és kulturális fennmaradásukért küzdő magyarok következetes szövetségeseivé kell válnunk." Ez, a kisebbségben élők segítésének követelménye másnál is visszatérő gond, megtoldva a nyugati szórvány érdekében való munka szükségességével. "Az MVSZ-t elsősorban magyar kisebbségi-diaszpóra kérdésekkel foglalkozó intézménynek képzelem el." írja egy másik amerikai tag.

      Sokan hangoztatják, hogy "a Világszövetségre igen nagy szükség van." Egy magyarországi közéleti személy meglátása szerint " A Magyarok Világszövetsége jelen működése legértékesebb tényének azt tartom, hogy van. Következésképpen a jövő legfontosabb feladatának azt, hogy legyen, ellássa történelmi feladatát. Működését az eddigi belharcok helyett a konstruktív viták kell meghatározzak, hogy eddig ez nem így működött, annak meglátásom szerint elsősorban nem személyi, sokkal inkább szervezeti okai vannak. A Világszövetség nem tudta mind a mai napig levetni “állam-hierarchikus hivatali” jellegét, ugyanakkor ehhez eszközei már elfogytak az állam a történések által bizonyítottan túl gyorsan, nem megfelelő alapokkal hagyta magára a Világszövetséget."

      Németországi egyesületi vezető szerint " A ki nem mondott filozófia egy összmagyar parlament megvalósítására máig is sikertelen, de szükségtelen is maradt. Kárhoztatja a szövetség túlszervezettségét, a "felüliről lefelé szervezett Országos Tanácsokat", a hivatal túlméretezettségét, a hierarchikus és "nem projectekhez kötött ügyintézést. Tény az, hogy az MVSZ ma teljesen mozgásképtelen"- írja. Szerinte- számos nyugati hozzászólóval egybehangzóan-"a határon túli magyarság megtartása lehet csak az MVSZ fő célja, s ebben az Anyaországi Régiónak segíteni kellene", de ez "a régió mai tagjaitól nem várható" Idézi Tőkés püspök felszólalását: "Hol van a magyarországi elit?"

      Az egyik régióelnök összefoglalása szerint: "Az elmúlt évek és a közelmúlt
      tapasztalatai szükségessé teszik az MVSZ nagyméretű megreformálását-újrafogalmazni szerepét a magyar nemzet szolgálatában"
      “Voltak újítások, belső szervezeti és szerkezeti megújulások, sajnos az erkölcsi megújulás elmaradt, pedig minden közösségben elsősorban erre van szükség. Javaslom, tegyünk félre minden személyi érdeket, egyéni ambíciót és próbáljunk a magyar közösségeinkben tisztességesen élni és szolgálni:”- hangzik az erdélyi hozzászóló intelme.

      Mi legyen az MVSZ célja, szerepe?

      A Nyugati Régió tagjainak egyöntetű véleménye szerint az "MVSZ legfőbb célkitűzése a határon kívüli szórvány magyarság megtartása és az anyaországhoz kapcsolása kell legyen, különös tekintettel a magyar nyelv és kultúra ápolása érdekében". Ugyancsak a nemzeti érdekek védelme külföldön. Elképzelésük szerint az Anyaországi Régió és a magyar szervezetek, intézmények ezt a célt vállalva vegyenek részt az MVSZ munkájában. Az ifjúsági szervezet (MIV) képviselője még hozzátette ehhez, hogy "tájékoztató, egyeztető és konzultációs szerepet kell vállalnia az oktatás és kultúra ápolása érdekében". Többen említik a gazdasági tevékenység fontosságát is. "Az MVSZ mint társadalmi szervezet kiegészíti a Magyar Köztársaság érdekvédelmi munkáját minden olyan területen, ahol egy NGO eredményesebben működhet az összmagyar érdekek védelmében, mint a hivatalos kormányszervek"-írja egy venezuelai szervezeti vezető. Egységes a vélemény abban is, hogy az MVSZ biztosítsa a maga számára a nemzetközileg elismert NGO státuszt. "Az MVSZ hatásköre nem korlátozódik az ország határaira és mint ilyen működési jogosultsága van mindenütt, ahol tagjai és szervezetei vannak. A külföld tájékoztatása, a magyarságkép megjavítása terén a nyugati emigráció szerepe nélkülözhetetlen"- szögezi le az ausztráliai szervezetek képviselője. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy "ez a nemzetrész a legveszélyeztetettebb az asszimilációtól." Ezért "az MVSZ legfőbb feladata a világban szétszórt magyar érdekek megmentése és egyesítése, az összmagyarság érdekeinek a szolgálatba állítása". Felsorolja a praktikus teendőket is: "A külföld tájékoztatása Magyarország és a Kárpát-medence valós helyzetéről, a tagok és tagszervezetek információs hálózatának megszervezése, az egész világra kiterjedő szakmai társaságok létrehozása és a létező, működő szervezeteket segíteni a magyar hagyományok kulturális értékeinek feltérképezésében, megmentésében, megőrzésében és terjesztésében". Az alapvető gyakorlati feladatokra tett egyéb javaslatok között szerepel: "a magyarok kataszterének létrehozása, az érdekvédelem megszervezése, informatika és kommunikációs rendszer, szub- és regionális programok szervezése, magyarságkutatás, az 5 világrészre kiterjedő nemzetstratégia, nemzetpropaganda és világlobby".

      A németországi hozzászóló úgy látja, hogy "a szórványban élők lemorzsolódása sajnos gyorsuló, de lassítható és megfordítható valóság" és ezt a magyar Kormány tevékenysége mellett az MVSZ-től várja. Ugyanekkor majdnem minden hozzászóló hangsúlyozza, hogy "az MVSZ pártoktól és kormányoktól független" legyen, illetve maradjon. Egy másik valós szükségletre hívja fel a figyelmet az az amerikai hozzászóló, aki szerint "elengedhetetlen az állandóan megjelenő folyóirat, enélkül nincs Világszövetség, csak a Benczúr utca és vidéke".

      A Magyar Kormány szerepe és viszonya a Magyarok Világszövetségéhez.

      "Az MVSZ olyan parlamenti kapcsolatot kell teremtsen a mindenkori magyar kormánnyal, amely a közös érdekek, nemzetpolitikai célok elérését kell szolgálja az ötvenegy országban élő magyarság bevonásával, tevékeny szerepével. (De) még a látszatát is el kell kerülni, (annak) hogy az MVSZ árnyék-kormány szerepet töltsön be"- az Amerikai Országos Tanács memoranduma szerint. Mások is hangsúlyozzák, hogy az MVSZ "mint társadalmi szervezet kiegészíti a Magyar Köztársaság érdekvédelmi munkáját minden olyan területen, ahol egy NGO eredményesebben működhet mint a hivatalos kormányszervek."
      "Civil szervezet marad (NGO status) felkészülve arra is, hogy jöhet olyan idő, amikor a kormány nem viseli majd szívén a világban szétszórtan élő magyarok sorsát." Javasolja az Anyaországból az MVSZ egyik elnökségi tagja. Vannak akik számon kérik a Kormánytól és a Parlamenttől "az elvégzendő nemzeti feladatok megvalósításához szükséges anyagiak előteremtésének rendszerét." Magyarországi hozzászóló javasolja, hogy kormányzati döntés szülessen arról, hogy "a Magyar Köztársaság törvényhozó testülete és kormánya az MVSZ-nek, a határon kívül élő magyarokat érintő minden kérdésben egyetértési jogot biztosítson". Egy levélíró egyenesen felelőssé teszi az ország vezetőit a Világszövetség "működési anomáliáért (melyekért) kétségtelen felelősséget visel a Magyar Köztársaság kormánya és Országgyűlése, melynek mulasztása-mondhatni-folyamatos. Fel kell ismernünk, hogy az MVSZ nincs abban a helyzetben, hogy fenyítésekkel-pl. költségvetési- szorítsák a helyes útra. -hiszen- 1938-ban az MVSZ-t a Magyar Kormány hozta létre és 1980-as felélesztése is kormányrendeletre vezethető vissza. A mindenkori Magyar Kormányt nem lehet a felelősségből elbocsájtani. Az MVSZ-ért, (annak) működéséért változatlanul felelősek" - írja németországi tagunk. Megoldásként ajánlott az a vélemény, hogy az MVSZ "alakítson ki közvetlen kapcsolatot a Magyar Kormány illetékes szerveivel, a Tudományos Akadémiával, a történelmi egyházakkal". -Ezen a téren "az új és régen várt szerkezeti elem a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása". Remény van arra, hogy az MVSZ Nyugati Régiójának szerves bekapcsolódása a MÁÉRT tanácskozásaiba és a megalakuló hat szakértői bizottságba, döntő módon hozzá fog járulni a határon túli magyarok ügyében való döntésekbeli részvételhez.

      Javaslatok az átszervezésre.

      A számos szervezeti átrendezésre vonatkozó javaslat mellett van olyan, aki erre nem tér ki, de megjegyzi, hogy "semmi esetre sem legyen olyan, mint a jelenlegi". Egyébként szinte egyhangú az a vélemény, hogy eredményes átszervezés csak egy, az MVSZ különleges és egyedi szerepére szabott külön törvény útján valósítható meg. Ez vegye figyelembe, hogy "a magyarság két nagy csoportra osztható: a magyarországi magyarokra és a Magyarországon kívüli magyarokra ennek kapcsán kell újragondolni az MVSZ magyarországi szervezeteinek helyzetet". A törvény legfontosabb eleme kell legyen "a nemzeti feladatok (meghatározása), a szükséges anyagi alap" valamint a célok és alapelvek leszögezése. Ez a törvény olyan alapvető jellegű legyen, hogy azt a továbbiakban változtatni, módosítani ne kelljen. A törvényt kiegészítő Alapszabály az MVSZ rendszerét, a Szervezeti és Működési Szabályzat pedig a napi működés feladatait rögzítse. Többen a szakmai szervezetekre kívánják helyezni a fő súlyt, valamint az ifjúsági láncolatra. Egy Intézet, Alapítvány létrehozása segíthetné a munkát és "az MVSZ-t aztán folyamatosan az Alapítvány gondozásába lehet(ne) átadni". Javaslatok utalnak a Kamarákhoz hasonló köztestületi formára, amely alkalmas lehetne a Világszövetség számára is. Eszerint "a választott tisztségviselőknek a felügyeletet kell (majd) ellátni, viselniük kell a felelősséget, kinevezetteiket, a nevében végzett gazdálkodásért".
      A hozzászólások kitérnek a szervezeti változások szükségességére, hogy a kívánt célokat meg lehessen valósítani. Ezek között szerepel, hogy "A Világszövetség régiókra való felosztását meg kell szüntetni". " A jelen helyzet egyrészt felesleges adminisztrációval jár, másrészt a régiók közötti anyagi és személyi ellentétekhez vezet". (Magyarországról) "A kontinensnyi ország magyarságát képviselő szervezetet szubrégióra kellene osztani" (USA-ból)- "Javaslom a régiórendszer eltörlését és... az MVSZ-en belül szakműhelyeket hozzunk létre..." (Szlovákiából) Újra felmerül az az igény, hogy "a Világszövetség anyagi bázisát valamelyest függetleníteni tudná hosszú távon az állami költségvetéstől. Talán... lehetne egy olyan alapítványt létesíteni, amelyet egyének, más szervezetek és vállalkozások támogatnának”.

      A megvalósítás módszerei között az egyik legfontosabb a "fiatalabb generáció bevonása az egyesületek életébe". "Célszerűen és tudatosan toborozni (kell) olyan fiatalabb egyéneket, akik... vezetésének a magját alkotnák." Ugyancsak a "kapcsolattartás egymásközt, az anyaországgal és a Kárpát-medence magyarságával", -más vélemény szerint "A modern kommunikációs eszközöket jobban lehetne és kellene használni".

      A jó munka érdekében "A Világszövetségnek vagy régióknak újra kellene fogalmazni céljait. A hangsúlyt és anyagi eszközöket konkrét, cselekvő programokra kellene helyezni".
      Követelmény az, hogy "Az MVSZ gyakorlati ügyekkel, nem elsősorban nagypolitikával foglalkozzon". "A jövő csak egy Egyesült Közép-Európa lehet, nem félteném a magyarságot, mert a magyarok tehetségükkel vezető szerepet tudnának abban is játszani. Valahogy az én elképzelésem szerint is ez a jövő útja, s ha a Világszövetség antiszemita és revizionista hangokat üt meg, akkor szerintem a jövőnknek ellensége. Olyan Világszövetséget szeretnénk látni, amelyikbe minden magyar, legyen az katolikus, református vagy zsidó, beletartozhat, s bölcsen építené nemcsak Magyarország, de a Közép-Európa jövőjét is". Írja Amerikából egy volt közéleti vezető özvegye. Más javaslat "-...célszerű foglalkozási ágaknak megfelelő társaságok létrehozása".
      "Az egységes magyar nemzet amelynek létét valamennyien hisszük és vállaljuk, olyan egységes Világszövetséget igényel, amely az alapvető célkitűzések teljesítéseséhez konkrét feladatokra mozgósít és a világ teljes magyarságának együttműködését kívánja meg a nemzet létének alapkérdéseit szolgáló feladatok teljesítésével. Ezek a feladatok a világban szétszórt magyarság minden tagjának lehetőséget biztosít, hogy a helyi sajátosságok alapján legjobb tudása szerint eredményes munkát végezzen. A konkrét feladatokat évenként kell meghatározni az egyes szervezetekre épülve oly módon, hogy azok számonkérhetők legyenek. Az előkészítés szakaszában pedig a nemzetre gyakorolt befolyás mértéke szerint közös álláspontok kialakítására, megbeszélésére és vitájára is mód legyen." (Magyarországról)

      Általános követelés az is, hogy az "MVSZ csakis alulról építkező" szervezet legyen. Felmerült, hogy a szervezeti problémák gyökere egyrészt az, hogy "az MVSZ mindenkinek mindenese akar lenni, másrészt az elnök szerepének túlértékelése", aki egyszerre irányító, szervező, munkáltató, menedzser funkciót kell betöltsön. Emellett "a fennálló helyzet ellentmondásaira jó példa az elnökhelyettesi túlterjeszkedő, adminisztratív- és a főtitkári, szinte csak formális hatáskör." ahogy, az egyik magyarországi hozzászóló látja. Erdélyi javaslat figyelmeztet arra, hogy a szervezet alapjául a "legkevesebb fél évszázad alatt, az önszerveződés útján kialakult intézmények - kell szolgáljanak-, melyek a kisebbségi létben való megmaradásnak nélkülözhetetlen elemei".
      Egy más megoldásra, illetve problémára hívja fel a figyelmet az amerikai magyarok egyik legaktívabb közösségi vezetője: " A Magyarok Világszövetségének a diktatúra külügyi szerve helyett demokratikus szervezetté válása óta jelentkező nehézségei fő okát én abban látom, hogy szerkezete túl sok eleme pártként lett kialakítva és akként működik, holott kimondott és nemes, humánus, nemzeti érdekű céljai megvalósítására nem a politikai párt modell hanem koordináló, szolgáltató szervezeti struktúra kialakítása, működtetése lenne alkalmasabb, nem kompeticióban, hanem okos, célszerű munkamegosztással szoros együttműködésben a többi hasonló nemzetközi magyar civil szervezettel, mint pl. az Anyanyelvi Konferencia A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Filológiai Társaság, a Magyar Református Egyházak Zsinata, a Magyar Professzorok Világtanácsa stb. A magyar nemzet tömbjei, szigetei és szórványai együttműködésének segítése, bíztatása, lehetővé tétele, támogatása, képviselése, koordinálása nem a hatalom területe, hanem szolgálat, nem kompetició, hanem kooperáció, nem agresszív, harcias konfrontálás, hanem szolgáltatás, informálás, elősegítés, buzdítás, gyámolítás, összebékítés, szolidaritás előmozdítás."
      Erdélyi közéleti tapasztalatok alapján ajánlja a következő praktikus tanácsot ottani egyesületi vezető, egyben figyelmeztet legnagyobb hibánkra: "Szerencsétlen ez a nép, mert kínjában folyton folyvást egymást marja. Ellenségeink nem árthatnak nekünk többet, mint amennyit magunknak ártunk. Gyűlöljük egymást. Nem férünk meg egymás mellett. Ezt kell megszüntetni. A Magyarok Világszövetsége az összetartásnak, a világ magyarság egységének kell, hogy a szimbólumává váljék."
      "Az elnök nem foglalkozhat fillérek elszámolásával, adminisztrációs ügyekkel. Az elnökhelyettes feladata lenne a Szövetség adminisztratív vezetése. Át is lehetne keresztelni Ügyvezető elnöknek. Vagy: létrehozni ezt a tisztséget." Egy másik vélemény - tanács a Kárpát-medencéből: "Kissé kívülről szemlélve a Világszövetséget, az embereknek az a benyomása, nem tett jót az intézménynek, sem a mozgalomnak, hogy csoportjai, tagjai jórészt képviseleti úton váltak szövetséggé. Mindenki valakit, valakiket valamilyen intézményt stb. képvisel, és emiatt a magával hozott rögeszmét, előítéletet, partikuláris érdeket, sérelmet, ambíciót próbálja érvényesíteni, mindezt pedig nem sikerülhetett a közös program és stratégia, a nemzeti prioritások szintjére emelni. Át kell gondolni minden bizonnyal a Szövetség felépítését. Azt hiszem egyébként, a Világszövetségnek mint fontos nemzeti intézménynek a jövője attól függ, milyen mértékben tud felülemelkedni a korábbi egyéni sérelmeken, hiuságokon, ambíciókon, szűk csoportérdekeken, képes lesz-e folyamatosan, szakmai szempontból hitelesen megalapozva, a politikai pártoktól és kurzusoktól viszonylag függetlenül képviselni az alapvető nemzeti érdekeket, az egységes nemzeti kultúrát, a közös nyelvstratégiát, hozzá tud-e járulni a nemzeti szolidaritáshoz, a belső kohézió és az egészséges nemzeti tudat erősítéséhez. Regionálisan, a regionális érdekek egyensúlyában is nagyobb szerepet kell kapnia a felelősségnek és elkötelezettségnek mint az egyéni érdekeknek, a szakmai közreműködésnek, a pragmatizmusnak mint a tisztán szimbolikusnak, a jelennek és a jövőnek mint a romantikus nosztalgiának."
      Hasonló tanács szintén Erdélyből: "Ellene volnék minden olyan gondolatnak, irányzatnak vagy gyakorlatnak, amely teret enged a megosztó, egybekapcsoltságunkat szétziláló napi politikai eszmei világnézeti vetélkedésnek."

      Kik legyenek a Magyarok Világszövetsége tagjai?

      Jól foglalja a tagságra vonatkozó javaslatok lényegét az a hozzászóló, aki szerint "Az MVSZ akkor érne valamit ha az amerikai magyar, (aki) már nem is tud magyarul, úgy érezné: van egy szervezet, amelynek õ is tagja lehet, ahol a puszta származásáért is valamiféle megbecsülésben, szeretetben részesítik". Többen azt vitatják, hogy a tagság egyéni vagy kollektív (szervezeti), vagy pedig a kettő kombinációja legyen. Az Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetség javaslata szerint: " A földön élő minden magyar tagja a magyar nemzetnek. (Ezért) minden magyar származása és magyar mivolta alapján (legyen) tagja a Magyarok Világszövetségének, (aki) együttműködési és szavazati jogát a tagdíj (anyagi támogatás) befizetésével nyeri el". Többen azt javasoljak, hogy az MVSZ tagsága három szintű legyen: Általános tag-minden magyar elemi jogon, Támogató (rendes) tag- egyéni, vagy egyesületi, aki anyagilag támogat (tagdíjat fizet) és ezért szavazati és választhatósági joga van, és Tiszteletbeli tag-, akit egyéni érdemei alapján meghívnak, szavazati jog nélkül. Van, aki emellett Pártoló tagságot is javasol: ez "a szervezeti életben nem kíván részt venni, de anyagilag vagy erkölcsileg támogatja az MVSZ célkitűzéseit."

      A tagságra vonatkozó javaslatok között szerepel az igény, hogy az "Elnökségben legyen egy fenntartott hely az egyéni és a kis országok küldöttei számára.", hogy "Az MVSZ tagja és ezzel küldöttválasztásra (csak az legyen) jogosult.., aki a tagnyilvántartásban szerepel s fizeti a tagsági díjat." Ugyanakkor "...a nyugati magyarság jövőjének alakulását, feladatait elsősorban saját akaratából, saját eszközeivel kell meghatározza. Adjon, támogasson az, aki erre képes és kész; támogassuk azt és adjunk annak, aki arra rászorul és azt megérdemli."

      Venezuelában, de másutt is felvetik azt, hogy az anyaországi tagok a szórvány érdekeket szolgáló szövetségben csak "olyan összmagyar érdekekkel foglalkozó szervezetek képviselői legyenek, mint pl. a Széchenyi Könyvtár, Cserkészet, Egyházak, a Tudományos Akadémia, Duna TV stb. (valamint) olyan tagok, akiket érdekel a határon kívüli magyarság megtartásáért dolgozni". Megjegyzik ezzel kapcsolatban, hogy Magyarországon "számtalan más szervezet áll (az ottaniak) rendelkezésére munkájuk sokkal hatásosabb, ha az ezeken az ottani szervezeteken át érvényesül."

      Magyarországi társ-szervezetek részéről felvetik azt a kérdést is, hogy "tisztázni kell, kik, milyen feltétellel, hogyan (legyenek) tagjai a Világszövetségnek, pl. a társ- és tag- szervezetek esetében". Ezzel kapcsolatban megfontolandó, hogy "a magyar alkotmányban a nemzet fogalma az állampolgár fogalmával párhuzamosan alkotmányos tényezőként jelen legyen”.

      Más hasznos javaslatok.

      "A kiöregedő, kihalóban lévő 56-os generációnak (különösen a gyermekteleneknek) megadni a lehetőséget, hogy vagyonuk, gyűjteményeik egy részét nemes magyar célokra tudják adományozni."

      "A kiöregedő, kihalóban lévő 56-os generációnak, megint különösen a gyermekteleneknek, öregotthonokat létrehozni. Nem épületek építésére és organizációk létrehozására gondolok, hanem arra, hogy már létező (nem magyar) öregotthonokkal kellene az országok különböző részein szerződést kötni magyar származású emberek bevételére."

      "Testvérközösségi kapcsolatok létrehozása nyugati magyar közösségek (egyesületek) és kis kárpát-medencei magyar falu lakosai között."

      "Erdélyi és talán Felvidéki és Délvidéki internátusi gimnazista diákok egyénenként anyagi támogatásra szponzorálásra."
      “A külföldi magyar szerzők kiváló műveit magyar nyelven is kiadva részt kell vennie a hazai, magyarul olvasó társadalom átnevelésében, Amerika és Nyugat-Európa értékes magyar szerzőivel való megismertetésében is."

      "Klubhelyiségeket létesíteni (Budapesten), ahol a küldöttek kötetlen formában találkozhatnak." És végül szinte a legfontosabb: "Hiányzik a Magyarok Világlapja!"

      A fentiekben vázolt, kibontakozó eszmecsere minden bizonnyal csak a kezdete annak a folyamatnak, amely valóban elvezethet a Világszövetség megújulásához. Így remény van arra, hogy a 2000-es IV. Magyar Világtalálkozó alkalmával egy megerősödött, megtisztult, mindenkit szeretettel magához ölelő Világszövetséget üdvözölhetünk.



      Összeállította: Papp László